Kedveskéim!
Igen, tegnaptól megkezdődött az ‘Együnk valamit a menüről, mert lehet’ korszak. A pincérem egy indiai fószer, RAJ, de az eredeti neve teljesen más, mint ami a névtábláján van. Kérdeztem is, hogy miért? Mert nehéz kiejteni… Basszus… Még a Lászlót sem tudják kiejteni!!! Persze a beosztáson egyből félrenéztem a helyemet és egy másik állomáson kezdtem ügyködni. Jött az ott dolgozó gyerek, és megkérdezte: Hátte mifenét itt?? Kb így hangozhat az angoluk magyarul, és akkor még választékosan beszélnek… Kicsit még vesződtünk egymással, aztán 3adszorra is lecsekkoltam a beosztást, ami persze egy emelettel feljebb volt, majd kiderült, hogy rossz helyen vagyok! Mire megtaláltam a pincéremet kezdődött a meeting, utána kis kapkodás, hogy meglegyen a teríték mindenhol, és már lett is gyorsan 3 asztalunk… Onnantól (kb 17:30) nem is nagyon kellett megállni gondolkodni fél 11ig. Raj nagyon fáradt lehetett, mert le volt lassulva, mint – ahogy mondani szoktam – egy hibernált tolókocsis lajhár. De első napnak elmegy
Mikor végeztünk, fogtam a kis tésztámat – tejföllel!!! – és a kajáldában betoltam, meg lecsekkoltam a mai beosztásomat. Utána kabin, majd crew-bár. Az egyik span kérdezte, h mikor kezdek, mondtam, hogy az ebédeltetős csapatban vagyok.
- Nem mentél a meetingre???
- Miért volt???
- Még most is tart, 10:45-kor kezdődött a Michellangelloban…
- Copesz…
Ja a Michellangello nevezetű Anytime diningroomban dolgozok, és egyenlőre azt mondom all rájt minden. A vendégek szerettek, a többire meg magasról teszek!
Üdv mindenkinek innen, a 3230as kabinból, reggel 10:20kor
Szia!Jó olvasni a soraidat,hogy jól mennek a dolgaid!Hiányolom a képeket!Ugye nem felejted el?Légy jó!Gondolj ránk!Ölelés:Siófokról!Mónika
VálaszTörlés